Gondolatok a füstről......

Nem dohányoztam soha, a füst vonzása valahogy mégis mélyen bennem él. Szeretem az égő fa illatát, legyen az tábortűz, vagy égő kandalló, de leginkább a pipafüstöt; a jó minőségű, megfelelően égő pipadohány füstjét. 

Fura dolog ez. Már hónapok óta nem gyújtottam rá, mégis nagyon elevenen érzem az illatát, az ízét, az átmelegedett pipa kellemes tapintását, hallom a parázs sercegését, ahogy a forró tűzmag lejjebb és lejjebb hatol a szorosan tömött szálak között, édesen fanyar íz- és illatfelhőt juttatva a számba és a levegőbe.

Ez egy szertartás. Kell hozzá egy jó pipa, megfelelő dohány, pipaszurkáló, gyufa ÉS nyugalom. Mert valahol az az egészben a lényeg. Lehetőleg a szabadban, kertben, fák között, vízparton, vagy bárhol a természetben. Lelassul az idő, minden érzékszervet megdolgoztató folyamat, mindegy, hogy tizedszer, századszor, vagy ezredszer csinálja az ember. Oda kell figyelni a dohány állagára, a pipa tisztaságára, a tömésre, a gyújtásra és a parázsra, hogy lehetőleg ne aludjon ki.

Rendeznek versenyeket, ahol az nyer, aki egységnyi pipadohányt a lehető legtovább tud szívni, vagyis a legtovább tudja életben tartani a parazsat. 

Egy átlagos méretű pipával 20-30 percig simán eltarthat egy ilyen ünnep, mert a rohanó életünkben 20-30 percre kiszakadni, lelassulni és csak a füstre és a környezetre összpontosítani az számomra ünnep. Sajnos ritkán tudom rászánni az időt erre a lehet, hogy nem a legegészségesebb, mégis nagyon megnyugtató, töltődést és kikapcsolódást jelentő tevékenységre.  

Éppen ezért örülök annak, hogy valahogy az évek alatt megtanultam "előhívni" azt az érzést, amit a pipázás nyújt számomra., Egészen könnyen bele tudok csúszni egy olyan tudatállapotba, amikor érzem a füstöt, az ízét, az illatát, a pipa melegét és a hozzá tartozó nyugalmat. 

Kedves olvasó, neked van hasonló menedéked, amit meg tudsz idézni bármikor, amikor csak szükséged van rá?

Ha nincsen, vagy csak nem tudod hogyan lehetne "gombnyomásra" aktiválni, keress bátran, szívesen segítek feltárni az erőforrásaidat és hozzáférhetővé tenni őket számodra, hogy akár a távolból is segíthessenek egy-egy nehezebb pillanatban.